Szeretjük a barátságos, szép rovarokat, bánnánk az eltűnésüket, mégis mély szakadék tátong az általunk szépnek tartott környezet és a beporzórovarok között, amelyek egészen más igénnyel bírnak a életterüket illetően.
Az 1970-es évekig az erdei patások létszámszabályozásának fő eszköze a vadászat volt, azóta azonban számos emberségesebb módszert fejlesztettek ki a számuk csökkentésére. Ez a cikk egy összefoglaló a témában publikált kutatási eredményekről.
A sárga sásliliom (Hemerocallis lilio-asphodelus) természetes élőhelyein nagyon megritkult a legelők és kaszálók felhagyása, szakszerűtlen kaszálás és a lakosság általi begyűjtés miatt. Kertekben ma is léteznek régről fennmaradt elszigetelt állományai, amelyek őrzik a már eltűnt természetes populációk genetikai örökségét. Célunk ennek megmentése.
"A zord tölgyek sárguló levelei komoran hulltak alá, amíg a szél fel nem kapta és arrébb nem vitte őket. A nemes gesztenyék rozsdásan, a távoli fenyők viszont hol ezüstösen, hol méregzölden csillantak meg, ha a nap rájuk vetette fényét."
Faültetéskor a két legfontosabb dolog, hogy őshonos és az élőhelynek megfelelő fafajt ültessük. A döntéskor érdemes a klímaváltozást is figyelembe venni. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül felsoroljuk a legismertebb fásszárú fajokat.
Teljes sikerrel zárult az első önkéntes hétvégénk, amit 2019. szeptember 20-21 között rendeztünk meg parkunkban! Mind a 220 betonoszlopot sikerült kiásni! Köszönet annak a 11 önkéntesnek és a profi munkagépesnek, Kovács Tamásnak, akik fáradhatatlanul dolgoztak az oszlopok kiemelésén és a tereprendezésen, így segítve természetvédelmi szervezetünk munkáját! Pénteken és szombaton egyaránt 10-en voltunk.
A 2018-as év bővelkedett eredményekben és sikerekben. Összesen 14 őshonos fajt, valamint több száz facsemetét és cserjét telepítettünk a parkunkba, számos védett fajt találtunk, eredményesen szorítottuk vissza az akácot. Megépíttettük az első naperőművünket, izgalmas irodalomkutatást végeztünk, továbbfejlesztettük szoftvertermékeinket, és még számos területen értünk el eredményt.
Tavaly elkezdtük Nagybakónak zártkerti területein talált illegális hulladéklerakók felszámolását. Idén folytattuk a munkát: a parkunkkal szomszédos területen mintegy 500 négyzetméteren, az erdőben volt elszórva a hulladék, amelyet fél nap alatt sikerült maradéktalanul összegyűjteni és szelektálni.
2018. novemberben családi segítséggel lecseréltük a cég gazdasági épületének tetejét. A régi, 25 éves, kátránypapír borítású tető eldeformálódott és rendszeresen beázott, ezért szükség volt a felújításra.
A kutatás célja adatgyűjtés a kivágott famatuzsálemekről és nagyobb fákról: korukról, évgyűrűikről, méretükről.
A magyarországon megtalálható nappali lepkék tápnövényei, a lepkék területi előfordulása és eszmei értéke táblázatos formában.
Az éghajlatváltozásra a legtöbb esetben mint helyi szinten befolyásolhatatlan globális problémára gondolnak. Ezzel szemben számos olyan tényező létezik, amely Magyarország éghajlatát helyi léptékben is képes módosítani.
Sikerrel zárult az idei első önkéntes napunk Nagybakónakon. A 12 lelkes résztvevő 3 óra alatt közel 40 zsák hulladékot gyűjtött össze. A nagybakónaki Farkas-hegyen több mint 10 elkülöníthető szemétszigetet sikerült felszámolni. Ezen kívül József-hegyen és Öreg-hegyen is gyűjtöttünk szemetet.
Az idős fák korhadt részei számos faj szempontjából kiemelkedő jelentőségűek, a faodvakban pedig a gerincesek szinte minden nagyobb csoportjából találunk képviselőt: a hüllőktől a madarakon át az emlősökig. A baglyok számára pedig csak a nagyobb odvak nyújtanak természetes költőhelyet, amelyek csak idős fákban alakulhatnak ki.
A méhek családja rendkívül fajgazdag: világszerte 20- és 30000 közöttire tehető fajszámuk. Európában közel 2100 fajuk él, ebből Magyarországon kb. 700-ra tehető a mézelő méhen kívül előforduló vadméhek fajszáma.
Pár fantasztikus fotó a nagybakónaki Déli-hegyi gesztenyésből: százéves fák, macskabagoly pár, állat- és növényvilág.
Két érdekes, védett tövényfajt: több pirítógyökeret és egy karéjos vesepáfrányt találtunk az utcánk hegyre vezető részén, az akácos út rézsűjén. Mindkét növény előfordul a Kőszikla-szurdok környezetében is, és mindkét növény védett, ezért semmiképpen ne ássuk ki és ne kaszáljuk le őket.
Az Európai Bizottság 2022. június 22-én előterjesztett természet-helyreállítási törvénye egy úttörő szabályozás, amelynek célja az európai élőhelyek riasztó degradációjának visszafordítása.
Nem erdő, melynek nincs dala, virága,
Mit tavasz nem díszíthet.
A komor fenyves, váltig zöldben állva,
Nem más csak néma díszlet.
Nem suttog a lomb, ág nem hajlik ágra,
A fák élnek maguknak,
Mint emberek közt zordon nagyravágyók
S borongó életuntak.
- Vadetetés: több trófea, több TBC
- Az akác okozta ökológiai problémák
- 2020-as eredményeink
- A szelídgesztenye szaporítása
- A borostyán ökológiai szerepe
- Felső Tamás: Csak a szél beszél
- Logikai társasjáték – Fedezd fel a Sün Navigátort!
- Ne égess, komposztálj!
- Shannon információn alapuló többléptékű információtartalom mérési módszer
- Azbesztmentesítés
- Orchideák gombapartnerei
- Rajzpályázat alkotások (2)
- Rajzpályázat (lezárult)
- Az állatok etikai helyzete
- Növényfajok mentése a nagybakónaki útépítésnél
- Felső Tamás: Olyan nekem az erdő
- Bükk telepítés a parkban
- Kovács Fruzsina: Mese egy fekete szívről
- Liszói agárkosboros-pacsirtafüves rét fajfelmérése
- Az intelligens csuszka
- Erdei tó
- Bata Nikolett: Az Ősöreg Tölgyfa és a Szél Király
- Felkerült az első denevérodúnk
- Természetkímélő erdőgazdálkodás
- Balogh Ákos: Minden levél fontos!
- Fekete István: A Szél és az Erdő
- Neurális hálók matematikai modellje
- F. Nagy Gábor: Gólyakaland
- Újabb bükk telepítés
- Felső Tamás: Az erdő szelleme
- Természetvédelmi kaszálás a gyakorlatban
- A szelídgesztenye története
- 2019-es eredményeink
- Őshonos vetőmagok új webshopunkban
- Könyvadomány a zalai kórházaknak
- Baglyoknak szoba kiadó!
- Madárodúk jótékonysági liciten
- Famatuzsálemek a Vértes északi előterében
- Új gyurgyalag költőhely
- A gesztenyés növényvilága
- Pál Erika festőművész
- Benedek Elek: NE BÁNTSD A FÁT