Újabb 200 db bükk csemetét ültetettünk parkunkba 2019. december 5-én. A bükk csemetéket az éghajlatváltozást is figyelembe véve a parkunk hűvös, jó vízellátottságú és tápanyagban gazdag részére ültettük.
Újabb 200 db bükk csemetét ültetettünk parkunkba 2019. december 5-én. A bükk csemetéket az éghajlatváltozást is figyelembe véve a parkunk hűvös, jó vízellátottságú és tápanyagban gazdag részére ültettük.
Rajzversenyünk győztese, és logónk megalkotója Pál Erika festőművész. Fogadják sok szeretettel csodálatos festményeit és gondolatait.
A kutatás célja adatgyűjtés a kivágott famatuzsálemekről és nagyobb fákról: korukról, évgyűrűikről, méretükről.
A csuszka remek példáját mutatja az eszközhasználatnak és az intelligencia megnyilvánulásának: ügyesen épít, raktároz és magot tör. Fenyőfára helyezett B típusú madárodúnkba is beköltözött, majd heteken át tapasztotta sárral kívül-belül, amíg számára komfortossá nem vált.
2020-ban folytattunk az intenzív erdőtelepítést 920 őshonos facsemete ültetésével, 2.100 tölgy makk és 63.400 őshonos cserjemag vetésével. Közben napelemrendszerünk 4.200 kWh napenergiát termelt, önkéntesekkel illegális hulladéklerakókat számoltunk fel, gyöngybagoly költőládát állítottunk, növényeket mentettünk és vállalkozásokat támogattunk ingyenes szoftvereinkkel.
Az idős fák korhadt részei számos faj szempontjából kiemelkedő jelentőségűek, a faodvakban pedig a gerincesek szinte minden nagyobb csoportjából találunk képviselőt: a hüllőktől a madarakon át az emlősökig. A baglyok számára pedig csak a nagyobb odvak nyújtanak természetes költőhelyet, amelyek csak idős fákban alakulhatnak ki.
A nagyméretű fákat már ősidők óta csodálja az ember. Régen istenként vagy szentként tekintettek rájuk, áldozatokat mutattak be előttük. Gyakran váltak a közösségi élet központi részévé. Mesék, mondák történetek fűződtek hozzájuk. A hatalmas fákat ma is megcsodáljuk, sokan zarándokolnak el megnézni őket. De nemcsak esztétikai jelentőségük van!
Az éghajlatváltozásra a legtöbb esetben mint helyi szinten befolyásolhatatlan globális problémára gondolnak. Ezzel szemben számos olyan tényező létezik, amely Magyarország éghajlatát helyi léptékben is képes módosítani.
A gesztenyét és általában a gyümölcsöket - ha lehet - érdemes magról szaporítani, mert így az egyedek genetikai állománya változatos lesz, ami ellenállóvá teszi az ültetvényt a betegségekkel szemben. A szelídgesztenye nagyon jól szaporítható magról. A magról kelt magoncok közelítőleg 25%-ából lesz jól termő felnőtt fa.
Megnyílt az új webáruházunk, ahol őshonos vadvirág vetőmagokat és vadvirág mag keverékeket kínálunk eladásra. Mivel élőhelyek helyreállításával is foglalkozunk, nekünk is szükségünk lett volna vetőmagokra, és szembesültünk vele, hogy a magyar piacon nagyon nehéz őshonos fajokat találni, így a magokat nekünk kellett begyűjtenünk. Innen indult a webshopunk ötlete.
A völgyben patak futott, a hegyoldalon titokzatosan suttogott az erdő, és a csúcsokon fenyves zsongott, akár fújt a Szél, akár nem. A patakvizében apró halak villogtak, tavasszal békák hangversenyeztek a partján, és tükrében ott tükröződtek nappal a felhők, éjjel a csillagok.
November végén parkunk bükk és vadkörte csemetéket kapott egy lelkes támogatónktól, és beültettük velük a szurdokvölgyet. Nagybakónak neve bizonyos források szerint a bükk szláv nevéből (bukev) ered, ami arra utal, hogy régen kiterjedt bükkösök voltak a falu környékén. Az éghajlatváltozás miatt azonban mára kevesebb olyan hely maradt Zalában, ahol a bükk hosszú távon is megél. Ilyen helyek lehetnek a szurdokvölgyek.
2018. novemberében úgy döntöttünk, hogy szeretnénk megajándékozni a megyei kórházak gyermekosztályait. Mivel sok olyan gyermek van, aki hosszabb időt tölt kórházi körülmények között, arra gondoltunk, hogy egy kis mesével lepjük meg őket. Egyúttal helyi vállalkozást is szerettünk volna támogatni, ezért esett a választásunk Skolik Ágnes liszói szerző alkotásaira.
A biológia és az informatika egyik legnagyobb közös területe az idegsejthálózatok kutatása és mesterséges idegsejthálózatok készítése. A mesterséges intelligencia korunk egyik legfontosabb vívmánya, ezért cégünk is komoly hangsúlyt fektet a kutatására.
A Liszó határában található felhagyott, pusztuló legelő növényfaj felmérése. A terület 2013-ban még viszonylag jó állapotban volt, 2019-re már nagyrészt elfoglalta az invazív kanadai aranyvessző és a fehér akác.
Az odvas fák idő előtti kivágása miatt a denevérek természetes körülmények között alig találnak menedéket, ezért van szükség a mesterséges odúk kihelyezésére. Az első odúnkat amerikai tervek alapján Pőcze László készítette és Pőcze Dániel látta el dekorációval, illetve segített a kihelyezésében. Az odú kivitelezése előtt az MME denevérekkel foglalkozó szakemberét kértük meg, hogy ellenőrizze a terveket.
A tüzifatermelők és méhészek által kedvelt akác okozta komoly ökológiai károkról nem lehet hallani a médiában. Ezzel szemben a média rendszeresen tele van az egyoldalú és hamis érvekre alapozott kampánnyal az akác védelmére.
A méhek családja rendkívül fajgazdag: világszerte 20- és 30000 közöttire tehető fajszámuk. Európában közel 2100 fajuk él, ebből Magyarországon kb. 700-ra tehető a mézelő méhen kívül előforduló vadméhek fajszáma.
Nem erdő, melynek nincs dala, virága,
Mit tavasz nem díszíthet.
A komor fenyves, váltig zöldben állva,
Nem más csak néma díszlet.
Nem suttog a lomb, ág nem hajlik ágra,
A fák élnek maguknak,
Mint emberek közt zordon nagyravágyók
S borongó életuntak.