Hazánkban egyetlen elterjedt borostyánfaj a közönséges borostyán, ezért nem meglepő, hogy nagyon fontos ökológiai szerepet tölt be az erdei életközösségben azzal, hogy egy különleges élőhelyet teremt a fák törzsén és ágain. A közhiedelemmel ellentétben nem okoz kárt a fában.

A tüzifatermelők és méhészek által kedvelt akác okozta komoly ökológiai károkról nem lehet hallani a médiában. Ezzel szemben a média rendszeresen tele van az egyoldalú és hamis érvekre alapozott kampánnyal az akác védelmére.

A mai társadalomban növekvő elismerést nyer az a nézet, hogy az állatoknak saját jogon jár erkölcsi figyelem és védelem. Bár még sok a teendő az állatok teljes erkölcsi státuszának elismerésében és védelmében, a tendencia egyértelműen ebbe az irányba mutat.

Az idős fák korhadt részei számos faj szempontjából kiemelkedő jelentőségűek, a faodvakban pedig a gerincesek szinte minden nagyobb csoportjából találunk képviselőt: a hüllőktől a madarakon át az emlősökig. A baglyok számára pedig csak a nagyobb odvak nyújtanak természetes költőhelyet, amelyek csak idős fákban alakulhatnak ki.

A csuszka remek példáját mutatja az eszközhasználatnak és az intelligencia megnyilvánulásának: ügyesen épít, raktároz és magot tör. Fenyőfára helyezett B típusú madárodúnkba is beköltözött, majd heteken át tapasztotta sárral kívül-belül, amíg számára komfortossá nem vált.

A méhek családja rendkívül fajgazdag: világszerte 20- és 30000 közöttire tehető fajszámuk. Európában közel 2100 fajuk él, ebből Magyarországon kb. 700-ra tehető a mézelő méhen kívül előforduló vadméhek fajszáma.

Az 1970-es évekig az erdei patások létszámszabályozásának fő eszköze a vadászat volt, azóta azonban számos emberségesebb módszert fejlesztettek ki a számuk csökkentésére. Ez a cikk egy összefoglaló a témában publikált kutatási eredményekről.

A nagyméretű fákat már ősidők óta csodálja az ember. Régen istenként vagy szentként tekintettek rájuk, áldozatokat mutattak be előttük. Gyakran váltak a közösségi élet központi részévé. Mesék, mondák történetek fűződtek hozzájuk. A hatalmas fákat ma is megcsodáljuk, sokan zarándokolnak el megnézni őket. De nemcsak esztétikai jelentőségük van!

Az éghajlatváltozásra a legtöbb esetben mint helyi szinten befolyásolhatatlan globális problémára gondolnak. Ezzel szemben számos olyan tényező létezik, amely Magyarország éghajlatát helyi léptékben is képes módosítani.

Szeretjük a barátságos, szép rovarokat, bánnánk az eltűnésüket, mégis mély szakadék tátong az általunk szépnek tartott környezet és a beporzórovarok között, amelyek egészen más igénnyel bírnak a életterüket illetően.

Minden ősszel eljön a levélhullás ideje, amire sokan problémaként tekintenek és komposztálás helyett elégetnek minden zöldhulladékot. A teljesen értelmetlen égetéssel súlyosan veszélyeztetik a környezetükben élő emberek-állatok egészségét, belélegezhetetlenné teszik a településük levegőjét, és ezzel ellehetetlenítik a friss, tiszta levegőre vágyók életét.

A biológia és az informatika egyik legnagyobb közös területe az idegsejthálózatok kutatása és mesterséges idegsejthálózatok készítése. A mesterséges intelligencia korunk egyik legfontosabb vívmánya, ezért cégünk is komoly hangsúlyt fektet a kutatására.

Az általunk kezelt gyepek életközösségét kíméletes természetvédelmi kaszálással védjük. 🌿🦎🦗🕷🐜🐞🐛🦋🐝 Most bemutatjuk, hogy ez hogyan valósítható meg a gyakorlatban. Érdemes otthon is kipróbálni!

Két érdekes, védett tövényfajt: több pirítógyökeret és egy karéjos vesepáfrányt találtunk az utcánk hegyre vezető részén, az akácos út rézsűjén. Mindkét növény előfordul a Kőszikla-szurdok környezetében is, és mindkét növény védett, ezért semmiképpen ne ássuk ki és ne kaszáljuk le őket.