Emberségesebb vadlétszám-szabályozás

Az 1970-es évekig az erdei patások létszámszabályozásának fő eszköze a vadászat volt, azóta azonban számos emberségesebb módszert fejlesztettek ki a számuk csökkentésére. Ez a cikk egy összefoglaló a témában publikált kutatási eredményekről.

A mai modern módszerek mellett a vadászatra valószínűleg egyáltalán nem lenne szükség a vadon élő állatok létszámának mesterséges csökkentéséhez és szinten tartásához [1]. Az elmúlt évtizedekben rengeteg kísérletet és kutatást végeztek a témában, amelynek eredményeképpen számos hatékony szer került a piacra, amelyekkel biztonságosan és vadászat nélkül lehet az erdei patások létszámát csökkenteni, ezáltal a vadkárokat és a baleseteket megelőzni. Cikkünkben csak a legfontosabb és legelterjedtebb módszereket mutatjuk be, amelyeket szerte a világon már 50 éve számos alkalomal teszteltek [1]. Ezek a módszerek teljes mértékben alkalmasak a vadászat kiváltására, így az állatok ellen elkövetett kegyetlen és értelmetlen erőszak elkerülésére.

Fogamzásgátlás vakcinával

Az egyik leghatékonyabb és legolcsóbb megoldás az erdei patások létszámának további csökkentésére a gyógyszeres fogamzásgátlás. A piacon számos szer megvásárolható, vannak hormonális szerek és vakcinák. Ezek közül a vakcina típusú szerek hatása a leghosszabb mint pl.: a Gonacon, a Spayvac, a Zonastat-H [11], illetve GnRH alapú szerek. Ezek hatása akár 6 évig is tarthat, de egy dózis legalább 2-3 évig megakadályozza a beoltott állat szaporodását [1], és ami még fontos, hogy nem okoznak szenvedést, gyakorlatilag nincs mellékhatásuk, sőt, javítják az állatok életminőségét és növelik a várható élettartamát.

A vakcinák egyik típusa (Gonacon) azon alapul, hogy hatására a beoltott állat szervezete antitesteket kezd termelni az egyik kulcsfontosságú hormon ellen, ami a szaporodáshoz szükséges [4]. A Spayvac ezzel szemben olyan antigén termelődését okozza, amely a petesejt felszínéhez kapcsolódva megakadályozza a hímivarsejtek kapcsolódását és bejutását, így meggátolva a megtermékenyülést. A Spayvac hatásosságát kutatási projektekben vizsgálták, melyek során 41 őz és 43 fehérfarkú szarvas kapott egyetlen oltást a szerből, és az őzek közül 3 évig, a szarvasok közül pedig 2-3 évig egyetlen példánynak sem lett utódja [6][7][8]. A vakcinák fontos előnye, hogy fajtól függetlenül alkalmazhatók.

Két különböző kutatás eredménye: a vakcinák hatása szembetűnő

A vakcinákat injekciós puska segítségével a távolból be lehet adni, nem szükséges az állatok befogása. Az elérni kívánt létszámtól függően elegendő a nőstények egy kisebb hányadát beoltani. (Egy vakcina ára körülbelül 10.000 Ft volt 2000-ben, ehhez jön a szakember munkadíja.)

Fontos megemlíteni, hogy a vakcinás fogamzásgátlásnak genetikailag hosszú távon lehet negatív hatása, mivel a gyengébb immunrendszerű egyedeknél kevésbé hatásos, ezt kutatásokkal meg kell vizsgálni, és megoldást kell rá találni.

Fogamzásgátlás implantátummal

Léteznek már injekciós puskával bőrbe lőhető miniatűr hormonadagoló implantátumok [17], amelyek bizonyos ideig jól meghatározott mennyiségben nemi hormonokat adagolnak a vad szervezetébe, így akadályozva meg az ivarzást. A puskával belőhető implantátumok egy ivarzási ciklus során nyújtanak védelmet, de embereknél léteznek nagyobb, bőr alá helyezhető, 3 évig hatásos implantok is, amelyek a behelyezése valószínűleg csak közvetlen közelről lehetséges az állat befogásával. Egy rinocéroszoknál sikeresen tesztelt speciális injekciós fecskendő szerkezeti rajzát mutatja az alábbi ábra. A fecskenő végén található egy vastagabb tű, amely a becsapódáskor a vékony implantátumot képes bejuttatni a bőrbe. A vakcinákkal ellentétben ez egy rövid tűvel megoldható.

Hormonadagoló implantátum belövésére kifejlesztett fecskendő szerkezete [17]

Ivartalanítás

Egy másik lehetséges születésszabályozási módszer a műtéti úton történő ivartalanítás, melynek keretében az állatot bekerítik, elaltatják, és a helyszínen felállított sátorban elvégzik az ivartalanító műtétet. Ez jóval körülményesebb és költségesebb megoldás, szenvedést okozhat, és ritkán előfordul, hogy az állat elpusztul, ezért etikailag kifogásolható. Az előnye viszont, hogy az állat egész életében steril marad.

Számtalan ivartalanítási programot végeztek már. Egy 2021-ben publikált kutatás keretében például 2012-2020 között 6 amerikai államban (California, Maryland, Michigan, New York, Ohio, és Virginia) összesen 493 szarvason végeztek ivartalanító műtétet. Közben rendszeresen mérték az egyedszámsűrűség változását a területeken [9]. Az ivartalanítási program eredményeként egy év elteltével átlagosan 26%-al csökkent a vadállomány, 4 év elteltével pedig már 45%-os csökkenést mértek, ami mutatja a módszer hatékonyságát. Egy szarvas sterilizálása átlagosan 1100 dollárba kerül Amerikában.

Kerítés

A szakszerűen és jól megtervezetten elhelyezett kerítések jelentős mértékben hozzájárulhanak az erdei patások létszámának szabályozásához. A kerítések két szempontból is fontosak: megakadályozzák, hogy az állat a szántóföldi terményekből táplálkozzanak, másrészt megszabják a vonulási útvonalaikat, amelyek a szaporodás szempontjából szintén fontosak lehetnek. A fogamzásgátló módszerek esetén pedig a kerítések segíthetnek az állat belövésében vagy befogásában.

Etikai kérdés

A közvéleményben egyre inkább tudatosul, amit az etológusok számtalan kutatással bizonyítottak, hogy az állatok is - a gyermekekhez hasonlóan - érző és bizonyos mértékű öntudattal rendelkező lények [15][16]. Ezért fokozódik az igény arra, hogy a vadon élő állatok számának szabályozására a primitív, az állatok jogait semmibe vevő vadászat helyett emberséges módszereket használjanak. Hogy a tudomány, a vadgazdálkodás és a természetvédelem mennyire nem törődik az etikai kérdésekkel, az élethez való joggal, az egyértelműen látszik abból, hogy az itt felsorolt tanulmányok közül csak nagyon kevésben említették meg a vadállomány-szabályozás etikai vonatkozásait, a vadászat emberileg elfogadhatatlan voltát.